lovers.

rajottem, hogy valakinek a szeretojenek lenni nem is olyan egyszeru. ugy ertem, de az, akkor, ha nem igyekszem mindenre valaszt talalni, es mindennek ertelmet adni, es nem jutok el ezaltal addig a gondolatig, hogy marpedig a szereto az, aki eletben tartja a romlasnak indult kapcsolatokat. meghogy a szereto rontja el…
nem a valo eletbol vett pelda: frigid/agyban bena csaj, kanos pasi – a pasi szereto utan nez, egyertelmu. valszeg total frusztralt a kapcsolatuk, mert a faszi nyomul, a csaj offol, vegul mar csak ugy vannak. de amikor kepbe lep a szereto, a faszi vigyorogva megy haza, nem baszogatja tobbe a fapinat, es minden gond megoldva. szoval a szereto a terezanya.

szoval en is kibaszott terezanya vagyok. csakhogy kerdem en: akarom en ezt tokingyen csinalni? :D

az év levele.

a barátnőmtől érkezett:

“Bohorihiiii megőrülök :(
elmondom miért mert neked tökéletes az alakod tudtad? kérlek adj tippet hogy mit kell csinálnia az ember lányának az önpusztitáson kivül hogy igy nézzen ki mint te mert már teljesen kétségbe vagyok esve a hurkáimtóól :(

ez most lehet hogy röhögni fogsz ezen a levélen nagyon de most IM SERIOUS.:D

l o v e”

imádom a csajt, de ezen visítottam.

Buta pöcs.

Párbeszéd a BKV jegyet vásárolni próbáló buta külföldivel:

- Hello. I want some train tickets.
- Hello. Tram.
- Yes, train tickets.
- No, tram tickets.
- Yes, yes, aaah train tickets!
- Sorry, I don’t have train tickets just tram tickets…
- And what is the difference between tram and train?
(- Az anyád, te ostoba faaaaaaaaasz!!!!!!!)

FACEPALM!

Ciki sztori of the century!

Mély interjú egy neve elhallgatását méltán kérő/kikönyörgő hölgyismerősömmel:

“Egyik szórakozóhelyen megismerkedtem egy számomra végtelenül szimpatikus fiatalemberrel, akivel az erkölcsi gátlásaim miatt nem feküdtem le az első alkalommal, ellenben a második találkozásnál megtörtént… Egy lájtos szakítás és két Dreher bak után találkoztunk, majd a lakása felé vettük az irányt. A második szexuális aktust követően benyeltem, amit be kell, aminek nem várt mellékhatásait tapasztaltam egy órán belül. Szépen nyugodtan lefeküdtünk egymás mellé, majd egyszer csak kipattantak a szemeim: ‘Úristen, fosnom kell!’ Tudni kell rólam, hogy nem szeretek elmenni szarni másoknál, különösképpen csávóknál, úgyhogy inkább otthonra tartogattam. Azt hittem kibírom… Annyira éreztem az ingert, hogy befeszítettem a seggem, majd a kezemet szorosan az ánuszomhoz helyeztem, és elnyomott az álom. Hirtelen arra ébredtem, hogy konkrétan lefostam a kezem, ill a pasi lepedőjét, majd felkiáltottam: ‘Úristen, hasmenésem van!’. Egy szál rövid pólóban kezemmel a seggemet markolászva kiszaladtam a vécére – nem is tudtam hol van, csak ösztönből megtaláltam, és olyat fostam, mint még soha. Majd átmentem a mosdóba, letisztítottam magam kívül-belül mindenhogyan, (jaj nagyon ciki volt!) és határtalan szégyenérzettel visszafeküdtem mellé  az ágyba. Szerencsére annyira kész volt, hogy nem vett észre semmit az esetből. Közben én kitapogattam a tetthelyet, majd nyugtalanul konstatáltam, hogy bizony, a szar ott van. Természetesen egy szemhunyásnyit nem aludtam, egészen reggel 8-ig kénytelen voltam ébren maradni, mert féltem, hogy kicsusszan egy újabb adag. Amikor reggel az említett szimpatikus fiatalember kiment a mosdóba, lecsekkoltam a lepedőt, és egy 7-8 centi átérőjű körben ott figyelt a fos. Öröm az ürömben, hogy sötétkék lepedő volt felhúzva nála, ezért kevésbé volt feltűnő. Biztos ami biztos, nekiálltam sikálni a fésűmmel, hátha úgy kikopik. Ez eleve halva született ötlet volt részemről… Végül mint aki jól végezte dolgát (és milyen jól!) szépen ráhúztam a takarót és elindultam dolgozni. Pár héttel az eset után említést tett arról, hogy kicserélte a lepedőt, amin volt egy barna folt, amit nem tudott mire vélni, majd viccesen megjegyezte: ‘Befostam volna?’ Én sunnyogva mentem mellette, és utaltam rá, hogy csokoládé folt lehetett, esetleg… Záró mondatnak csak annyit mondanék, hogy lányok, ne nyeljétek be elsőre a cuccot, végképp ne, ha ott alszotok nála… Ki tudja :) Nagyon ciki volt, azt hittem, vége a világnak. Ezt übereljétek! :D”

nem vagyok normalis.

Ma van a napja, hogy a depresszombol shoppingolassal kibillenve elkovettem egy iszonyatosan nagy hulyeseget.
A metroban megtetszett egy fiu.
- Eszti, adj egy tollat meg egy cetlit!
- De minek?
- Csak csinald mar, mert le fog szallni. Felirom neki a nevemet.
Felirtam a nevemet a cetlire majdnem olvashatatlanul.
- Nem merem, nem merem, nem merem.
- Csinald mar!
Majd Eszti lokott rajtam egyet, aminek kovetkezteben husz centire kerultem a fiutol. Megboktem:
- Ezt vedd el, legyszi.
- Oooo. Jo, hat, koszi.
Es leszallt. Ahogy elhaladt a metro mellett, megnezte, mi az. Es most jon a 24/7 izgulas par napig, hogy megkeres-e, vagy nem. Sok fiu tetszik, de addig a pontig, mig ot meg nem lattam, nem ereztem kenyszeret annak, hogy teljesen hulyet csinaljak magambol…

Elment az eszem.

en mindig nagyon szep lany voltam.

ezt a kepet Tibor kollegamnak dedikalom, aki meg van rola gyozodve, hogy en biztosan mindig nagyon szep lany voltam… aha!

csodasmesesvarazsos.