Negy ev / Four years

Amikor megosztod valakivel eleted mindn apro mozzanatat tobb, mint negy even keresztul, az illeto az eleted reszeve valik. Megtanul kezelni teged, es neked ez jot tesz, kulonosen akkor, ha egyebkent is nehez teged kezelni. De azzal, hogy megismer, azt is megtanulja, hogyan banthat ugy, hogy tenyleg fajjon. Sokaig elviseled a serteseket es megalaztatasokat, mikozben mondogatod magadnak: “Nem szamit, hiszen tudom, hogy szeret…”

Aztan egy napon kinyitod a szemed. Tobbe mar nem akarod hallani a hangjat, viszolyogsz a lenyetol, es azt mondod magadnak: “Ha kepes volt igy banni velem, sosem szeretett.” Aztan jon az elvalas es a felejtes.

En nem tudtam teljesen kitorolni ezt a negy evet… Hianyzik az, hogy mindig tudta, mit kell tenni, hianyzik, ahogy nevet, ahogy cigire gyujt. Egyszeruen csak hianyzik latni ot. Neha azt gondolom, hogy az en hibam, hogy mar nincs itt, mert elmulasztottam elmondani neki, mennyire nagyra ertekelem ot.

Nem volt a pasim, de a lelkitarsam igen. Szerettem.

When you share every little movement of your life with somebody for more than four years, that somebody becomes a part of your life. He learnes to handle you and it’s positive for you, especially if you are beyond control. But as he knows you this well he learnes how to hurt yoh the way it causes the most pain. You take the abuses, the indignities so long and meanwhile you keep saying: “It doesn’t matter, I know he loves me.”

Then you open your eyes… You don’t wanna hear his voice anymore, you have an aversion to him an you say: “If he could treat me like this he neve loved me…” Then separating and forgetting come.

I couldn’t successfully erase this 4 years… He always knew what to do, I miss his laugh, I miss seeing him smoking a cigarette or sleeping or just seeing him… Sometimes I wonder, maybe it’s my fault that he is no longer here becaused I missed to tell him how much I appreciate the man he is.

He wasn’t my boy but my soulmate. I loved him.

Advertisement